Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jones, James L.

2003. április 30.

A Washington Times által idézett George Allen republikánus szenátor hangsúlyozta, hogy az amerikai csapatok átirányítása nem az amerikai politikát ellenző nyugat-európai országokkal szembeni büntetést jelenti, sem pedig a Washingtont támogató kelet-európai államok megjutalmazását, csupán az Egyesült Államok stratégiai érdekeit követi. George Allen közölte, hogy Amerika elsősorban Romániában, Bulgáriában vagy Magyarországon kíván erősebb katonai bázist működtetni, éspedig azért, mert ezek az államok közelebb vannak a lehetséges konfliktusövezetekhez. A közép-kelet-európai államok lakosságának viszonyulása az amerikai csapatok befogadására jóval pozitívabb, mint a nyugat-európai állampolgároké. A működtetési költség ezekben az államokban lényegesen alacsonyabb, mint a nyugatiakban.A szenátor vélekedését osztja James Jones tábornok, az amerikai hadsereg európai parancsnoka, aki szerint Romániának és Bulgáriának jó esélyei vannak az új amerikai támaszpontok befogadására. /I. F.: Csapatátirányítás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2003. augusztus 6.

A Romániában tartózkodó James L. Jones tábornok, az Európai Szövetséges Erők (SACEUR) főparancsnoka aug. 5-én úgy fogalmazott, hogy a NATO türelmetlenül várja Románia részvételét a katonai szövetség tevékenységében. Jones elmondta: a Mihail Popescu vezérkari főnökkel folytatott megbeszélések fő témája a román haderő keretében történt átalakulások kérdése volt. "Ezek az átalakulások tükrözik a NATO keretében jelenleg történő változásokat is", fogalmazott a tábornok. Hozzáfűzte, bizonyos változások nehezek, de Románia "megértette, hogy a XXI. század katonai követelményei különböznek a múlt századétól". Mihail Popescu tábornok közölte, a találkozón ismertette a SACEUR parancsnokával a román haderő NATO-csatlakozásra történő felkészülésének helyzetét, valamint a haderőreform stádiumát. /Várják a részvételt a NATO tevékenységében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2005. november 29.

November 28-án Romániába látogatott James Jones amerikai tábornok, a NATO európai haderőinek (SACEUR) főparancsnoka, Teodor Atanasiu védelmi miniszterrel és Eugen Badalan vezérkari főnökkel találkozott. A főparancsnok elismerését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az országnak nagyon rövid idő alatt látványos eredményeket sikerült elérnie. „Mi a NATO-ban azzal mérjük az elkötelezettséget, hogy egy országnak miként sikerül megvalósítania azt, amire ígéretet tett. Márpedig Románia megtette azt, amit célul tűzött ki” – szögezte le James Jones. Gujdár Gabriella: NATO-főparancsnok dicsérte Romániát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2010. február 8.

Moszkvát aggasztja a rakétapajzs
Az orosz külügyminisztérium hétvégén aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Románia elfogadta azt a washingtoni kérést, hogy ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas elfogórakétákat telepítsenek az országba az amerikai rakétapajzs részeként. Mint ismert, Traian Băsescu román elnök csütörtökön kevés részletet árult el, de úgy tűnik, hogy a Barack Obama amerikai elnök által módosított rakétapajzs-építési elképzelések keretében telepítenének elfogórakétákat Romániába. Băsescu szerint szárazföldi kilövőállásokról indítandó rakétákat telepítenének Romániába, s a rendszer 2015-ben válna működőképessé. A román államfő hangsúlyozta, hogy a terv nem Oroszország ellen irányul.
Az orosz külügyminisztérium reagálásában úgy vélte: ez nagyon komoly kérdés, amelyet gondosan tanulmányozni kell. Moszkva felvilágosítást kért a román féltől. A tárca egyben közölte, hogy a kérdést minden adandó alkalommal felveti amerikai és európai partnerei előtt.
A kérdést Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Münchenben tartott hétvégi biztonságpolitikai konferencián is felvetette, miután James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó beszédében megerősítette, hogy országa szerepet szán Romániának az új rakétavédelmi pajzsban.
Az orosz külügyminiszter válaszul beszédében az európai, illetve a nemzetközi biztonság oszthatatlanságára figyelmeztetett. Lavrov szerint egyetlen ország sem erősítheti biztonságát más országok biztonságának rovására. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében az Egyesült Államok, Európa és Oroszország együttműködésére van szükség.
Irán készen áll a külföldön történő urándúsításra
A Münchenben tartott, immár hagyományos nemzetközi biztonságpolitikai konferencia középpontjában ezúttal Irán állt. Az ország külügyminisztere megerősítette Teherán készségét a külföldön történő urándúsításra, ugyanakkor ezzel kapcsolatban új feltételeket támasztott. Manusehr Mottaki megismételte Ahmadinezsád elnök korábbi bejelentését arra vonatkozóan, hogy Irán készen áll a külföldön történő urándúsításra.
Úgy ítélte meg, hogy ezzel jó esélyek nyíltak a régóta tartó atomvita megoldására. Egy interjúban jelezte ugyanakkor, hogy Teherán semmiképp nem hajlandó változtatás nélkül elfogadni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) erre vonatkozó ajánlatát. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)



lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998